Akadálymentes logó

 

XVIII. évfolyam 123. szám 2011/2. február-március-április

2011-04-21

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

A tavasz beköszöntével és húsvét közeledtével kerül néhány népszokásunk, mint például a locsolás, böjti játékok, a nagyhét szokásai, kiszehajtás, villőzés, barkaszentelés stb. Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is.


Böjti játékok

 

A negyvennapos böjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, amelyet Jésus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, ilyen volt pl. a körtánc jellegű karikázás, a csárdás jellegű szinalázás, vagy az ún. nmancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, amelyeket legények faragtak a nekik tetsző lányoknak.

 

Barkaszentelés

 

Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap, A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. Nálunk ezt a szent pálmát helyettesíti a barka.


Kiszehajtás, villőzés

 

Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábút többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajtottak vagy elégettek. A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, nemsokára férjhez megy, vagy ha véletlenül visszafordul a banya, akkor joggal lehet tartani attól, hogy visszajön a betegség a faluba, vagy rosszra fordul az idő. Miután levetkőztették és vízbe hajtották, a lányok vizes szalmacsomóval dörgölték arcukat, hogy ne legyenek szeplősek és hogy egészségesek maradjanak.


Ételszentelés

 

Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelet ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből.


Locsolás

 

Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért tojást adó lányokat.

 

A lányoknak, asszonyoknak sok locsolót, fiúknak, férfiaknak szép hímes tojásokat és egyben ezúton kívánunk minden kedves olvasónknak kellemes húsvéti ünnepeket!

 

„Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág

 

Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!

 

Megöntözlek szépen az ég harmatával,

 

Teljék a tarisznya szép piros tojással."


Forrás: Jádi Újság

Saturday the 5th. Hosted by KoViSoft.Hu - Joomla Templates