Jádi újság
XXII. ÉVFOLYAM 141. szám 2015 / 1 január- március
Focihírek
Március elején megkezdődött a megyei II. osztályú labdarúgó bajnokság tavaszi idénye. Csapatunk az őszi szezont a harmadik helyen zárta, és reális célként ennek megőrzését tűztük ki. Sajnos a jelenleg előttünk álló két csapatnak már akkora az előnye, hogy az behozhatatlannak tűnik számunkra. Már a jelenlegi helyezésünk megtartása is szép eredménynek számítana, hiszen csapatunk játékosállománya az őszihez képest gyengült. Kapusunk Budapesten vállalt munkát, így rá már nem számíthatunk, ahogy Matucza Zoltánra és Niklai Ádámra sem, akik pedig külföldre távoztak, szintén munkahelyi okok miatt. Helyzetünket tovább nehezítette Sándor Gergely lábtörése is, aki a felkészülés során, a megyei terembajnokság döntőjén szenvedte el ezt a súlyos sérülést. További problémát okoz, hogy több alkalommal szombati játéknapon kell majd pályára lépni, amikor egyéb elfoglaltságok miatt további játékosainkat kell nélkülöznünk. A nehézségek ellenére három győzelemmel, egy döntetlennel és egy vereséggel kezdtük az idényt. A legnehezebb sorozat viszont még ezt követően kezdődik, hiszen áprilisban jó ellenfelekkel, közvetlen riválisainkkal találkozunk, és meglehetősen tartalékos összeállításban kell felvennünk velük a harcot.
Ifjúsági csapatunkban is komoly változások történtek, hiszen új játékosok igazolására volt szükség. Velük egyértelműen erősödött a csapat játékereje, ami reményeink szerint azt eredményezi majd, hogy a középmezőnyből előrébb lépjünk.
Itt érdemes megjegyezni azt, hogy évről-évre felmerül a kérdés, hogy mennyi helyi lakos szerepel csapatainkban a felnőtteknél és az utánpótlásban egyaránt. A választ mindig megkapjuk azokon a mérkőzéseken, amikor létszámproblémáink vannak, és alig tudunk kiállni. Szinte minden évben bő kerettel, nagyrészt helyiekkel feltöltve kezdjük az idényt, aztán ezek az emberek különböző okok miatt lemaradnak, nem számíthatunk rájuk, így kénytelenek vagyunk vidékiekkel megoldani a csapataink további szerepeltetését. Ma már megyei szinten sem elfogadható az, hogy csak hétvégén, a meccsre jönnek össze a játékosok. Már áldozni kell a szabadidőből, hétközi edzéseken kell részt venni, és tenni kell érte folyamatosan, hogy az elvárásoknak megfeleljünk. Aki ezt nem tudja, nem akarja vállalni, vagy a képességei, hozzáállása miatt alkalmatlan erre, az nagyon gyorsan lemarad, és sajnos sok példa akadt erre a múltban. Ez indokolja azt, hogy vidékiekkel töltsük fel a csapatunkat. Ugyancsak komoly kihívásokkal kell szembenéznünk a labdarúgó szövetség által megfogalmazott elvárások miatt. Meghatározott számú utánpótlás csapatot kell működtetni, amihez megfelelő végzettségű edzőket kell alkalmazni, hiszen e nélkül nem tudunk indulni a bajnokságban. A mérkőzések rendezéséhez teljes rendezői gárdát kell biztosítani, akiknek meghatározott feladataik vannak, melyet el kell látniuk. Elő van írva, hogy a Bozsik-program keretein belül a gyerekeknek mennyi alkalommal, hol kell megjelenniük tornákon, válogatókon, ahogy az is, hogy mennyi edzésen kell részt venniük egy héten. Az edzőknek különböző képzéseken, tanfolyamokon kell kötelezően megjelenniük, összehangolva a munkájukkal, családjukkal, szabadidejükkel. Ha egy település azt akarja, hogy legyen labdarúgócsapata, akkor azt a labdarúgó szövetség belekényszeríti egy ilyen kényszerhelyzetbe, aminek a tárgyi, gazdasági és személyi feltételeit teljesítenie kell, ha indulni akar a bajnokságban. Ezek alapján meg mindenki eldöntheti magában, hogy valóban amatőr fociról beszélünk-e, és arra is választ kaphat, hogy mi mennyire felelünk meg ezen elvárásoknak… /Birkás Béla/